A daganatos betegség diagnózisa és kezelése nemcsak a testet, hanem a lelket is komoly megterhelésnek teszi ki. A műtétek, a sugár- és kemoterápia, valamint a betegség miatti bizonytalanság gyakran fokozott szorongással, lehangoltsággal, alvászavarokkal és tartós stresszel járnak együtt. Az autogén tréning olyan gyógyszermentes relaxációs módszer, amely segíthet a szervezet stresszreakcióinak csökkentésében, ezáltal támogatva a pszichés alkalmazkodást és a jobb életminőséget.
Az első biztató eredmények egy korai stádiumú emlődaganatos betegek körében végzett randomizált pilotvizsgálatból származnak. Hidderley és Holt (2004) 31, emlőmegtartó műtéten és sugárkezelésen átesett nő bevonásával vizsgálták az autogén tréning hatását. A résztvevők egy része két hónapon keresztül heti autogén tréningfoglalkozásokon vett részt, míg a kontrollcsoport csak a szokásos ellátást kapta. A vizsgálat végére az autogén tréninget gyakorló nők szorongása és depressziós tünetei szignifikánsan csökkentek, míg a kontrollcsoportban nem történt érdemi változás. A kutatók azt is megfigyelték, hogy azoknál a résztvevőknél, akik mélyebb relaxációs állapotot értek el a gyakorlatok során, kedvező változások jelentek meg az immunrendszer működését jelző T- és B-limfocita-markerekben. A szerzők szerint az autogén tréning a stresszreakció mérséklésén keresztül egyszerre támogathatja a lelki alkalmazkodást és az immunrendszer működését (Hidderley & Holt, 2004).
Hasonló eredményre jutott Minowa és Koitabashi (2014) is, akik az autogén tréning műtét utáni hatásait vizsgálták 30 emlődaganatos betegnél. A résztvevők a műtétet követő egy hétben naponta végezték az autogén tréninget. A kutatók a nyálban mérhető immunglobulin A (sIgA) szintjét – amely a nyálkahártyák immunvédelmének egyik fontos jelzője – és a szívfrekvencia-variabilitást (HRV), vagyis a vegetatív idegrendszer működését követték nyomon. Egy hét elteltével az autogén tréninget végző betegek szignifikánsan magasabb sIgA-szintet mutattak, emellett kedvezőbb paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás volt megfigyelhető náluk. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a relaxáció nemcsak a közérzetet javíthatja, hanem a műtét utáni időszakban a szervezet stresszreakcióinak mérséklésén keresztül az immunrendszer működését is kedvezően befolyásolhatja. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kedvező eredmények megerősítéséhez nagyobb létszámú vizsgálatokra is szükség van (Minowa & Koitabashi, 2014).
A legfrissebb kutatások is hasonló irányba mutatnak. Leckie és Boedhoe (2023) emlődaganattal élő nők körében vizsgálták az autogén tréning hatását a fizikai és lelki egészségre, valamint az életminőségre. A program befejezését követően a résztvevők jobb fizikai közérzetről, kedvezőbb mentális állapotról és magasabb életminőségről számoltak be, és mindhárom területen statisztikailag szignifikáns javulás volt mérhető. A kutatók azt is kiemelték, hogy az autogén tréning segítette a betegséggel való megküzdést, erősítette a pszichológiai alkalmazkodóképességet, és hozzájárult a mindennapi jóllét javulásához. Bár a vizsgálat kis mintaszámon készült, eredményei tovább erősítik azt a képet, hogy az autogén tréning értékes kiegészítője lehet az onkológiai pszichológiai támogatásnak (Leckie & Boedhoe, 2023).
A három vizsgálat közös üzenete, hogy az autogén tréning nem a daganatos betegség kezelését helyettesíti, hanem annak fontos kiegészítője lehet. A kutatások alapján segíthet csökkenteni a szorongást és a depressziós tüneteket, javíthatja az életminőséget, erősítheti a megküzdési képességet, és előzetes eredmények szerint a szervezet stresszre adott élettani válaszaira, illetve egyes immunológiai mutatókra is kedvező hatást gyakorolhat. Mindezek alapján az autogén tréning biztonságos, könnyen elsajátítható és tudományosan is ígéretes módszernek tekinthető az emlődaganatos betegek komplex pszichológiai támogatásában.
Hivatkozások (APA 7)
Hidderley, M., & Holt, M. (2004). A pilot randomized trial assessing the effects of autogenic training in early stage cancer patients in relation to psychological status and immune system responses. European Journal of Oncology Nursing, 8(1), 61–65. https://doi.org/10.1016/j.ejon.2003.09.003
Leckie, G., & Boedhoe, D. (2023). The impact of autogenic training on women with mamma carcinoma. Journal of Science and Healthcare Exploration, 5(6). https://doi.org/10.2019/JSHE/202306001
Minowa, C., & Koitabashi, K. (2014). The effect of autogenic training on salivary immunoglobulin A in surgical patients with breast cancer: A randomized pilot trial. Complementary Therapies in Clinical Practice, 20(4), 193–196. https://doi.org/10.1016/j.ctcp.2014.07.001
