Miért van az, hogy ugyanaz a nehéz helyzet valakit teljesen kibillent, míg mások viszonylag stabilan tudnak benne maradni?
A pszichológiai kutatások szerint ebben fontos szerepe van annak, hogy mennyire érezzük érthetőnek, kezelhetőnek és jelentéssel telinek az életünk történéseit.
Az egészségpszichológiai megközelítések egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy ne kizárólag a betegségek kialakulását vizsgáljuk, hanem azokat a tényezőket is, amelyek segítenek megőrizni testi és lelki jóllétünket. Egyre több kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mitől maradnak egyes emberek lelkileg stabilak még megterhelő élethelyzetekben is.
Ebben fontos szerepe van annak a belső biztonságérzetnek, amely meghatározza, hogyan viszonyulunk a nehézségekhez. Ez az élmény azt jelenti, hogy az élet történéseit képesek vagyunk megérteni, kezelhetőnek érezzük őket, és valamilyen módon értelmet tudunk találni bennük.
Az egyik fontos tényező az érthetőség. Amikor a körülöttünk zajló eseményeket nem teljesen kiszámíthatatlannak vagy kaotikusnak éljük meg, hanem képesek vagyunk értelmezni őket.
A másik a kezelhetőség érzése. Ez azt jelenti, hogy bízunk abban, hogy rendelkezünk olyan erőforrásokkal – saját képességeinkkel, kapcsolatainkkal vagy külső segítséggel –, amelyekkel meg tudunk birkózni a kihívásokkal.
A harmadik a jelentésteliség, vagyis annak az érzése, hogy az előttünk álló nehézségeknek van értelme, és érdemes energiát fektetni a megküzdésbe.
A tapasztalatok szerint azok, akik erősebb belső stabilitással rendelkeznek, általában hatékonyabban kezelik a stresszt, kiegyensúlyozottabbak, és a testi egészségük mutatói is kedvezőbbek lehetnek. Nem feltétlenül az számít tehát, hogy mennyi nehézséggel találkozunk az életben, hanem az, hogy mennyire érezzük magunkat képesnek ezek értelmezésére és befolyásolására.
A pszichológiai támogatás egyik fontos célja éppen ennek a belső biztonságnak az erősítése. Amikor jobban értjük saját érzéseinket, felismerjük erőforrásainkat, és megtapasztaljuk a kapcsolódás biztonságát, a stressz kevésbé válik túlterhelővé.
Miben segíthet a belső stabilitás erősödése?
– csökkentheti a szorongást és a bizonytalanság érzését
– támogatja az érzelmek szabályozását
– növeli a megküzdési hatékonyságot
– erősíti az önmagunkba vetett bizalmat
– hozzájárulhat a testi egészség megőrzéséhez
– csökkentheti a kiégés kockázatát
– segítheti az élethelyzeti változásokhoz való alkalmazkodást
A belső stabilitás érzése nem állandó tulajdonság. Tapasztalataink, kapcsolataink és önismereti folyamataink során folyamatosan formálódik – és tudatosan is erősíthető.
Irodalomjegyzék:
Antonovsky, A. (1979). Health, stress and coping: New perspectives on mental health and physical well-being. San Francisco, CA: Jossey-Bass.
Antonovsky, A. (1993). The structure and properties of the Sense of Coherence scale. Social Science & Medicine, 36(6), 725–733. https://doi.org/10.1016/0277-9536(93)90033-Z
Eberz, S., Becker, R. és Antoni, CH (2011). Kohärenzerleben im Arbeitskontext: Ein nützliches Konstrukt für die ABO-Psychologie? [Munkával kapcsolatos koherenciaérzés – Hasznos konstrukció a foglalkozáspszichológiához?]. Zeitschrift für Arbeits- und Organisationspsychologie, 55 , 115–131.
Varga, K. (2005). A szalutogenezisről – képben és fogalomban. Egészségfejlesztés, 46(3), 15–22.
Kopp, M., & Bugán, A. (2009). A magyar lakosság mentális egészségi állapota és annak kezelése. Népegészségügy, 87(4), 291–300.
